Hogyan lehet a három földi értékre (erény, vagyon és szerelem) szert tenni
Az embernek, akinek élete igencsak rövid a világmindenséghez képest, és legfeljebb száz évre terjed, gyermekkorában tanulmányokat kell folytatnia, hogy ismereteket szerezzen. Fiatal, azaz ifjú és érett korban feladatául a vagyonszerzést kell tekintenie, és foglalkoznia illik a szerelemmel, idős korában viszont a törvényeknek megfelelően kell élnie. Tehát a három legfőbb életcélt az erényt, a vagyonszerzést és a szerelmet (Dharmát, Arthát és Kámát) különböző életkorokban kell gyakorolnia úgy, hogy ezek összhangban legyenek egymással, és soha ne kerüljenek ellentmondásba.
Egy szabályt azonban mindenképpen meg kell fontolni, és szem előtt kell tartani: amíg valaki igencsak fiatal, és nem ért még tanulmányai végére, addig próbáljon tiszta, önmegtartóztató életet élni.
Az erényt, erkölcsöt (Drahmát) a Szentírás magyarázza.
Artha nemcsak vagyonszerzést jelent, hanem a művészetek és tudományok elsajátítását is, valamint a megszerzett dolgok megóvását és gyarapítását.
A Káma a szerelem, valamint a megszerzett dolgok élvezete hallás, tapintás, látás, ízlés és szaglás, vagyis az öt érzékszerv segítségével. Kámának nevezik a gyönyör tudatossá válását is.
A Kámát maga a Természet is gyakorolja, benne van az egész Teremtésben, és sokan úgy gondolhatják, hogy nincs szükség könyvre a megtanulásához.
Pedig? igenis van.
A nemi élet olyan dolog, mely két résztvevőtől, a férfitól és a nőtől függ, s kívánatossá teszi, hogy a szerelemről szóló tankönyvek által tanított útmutatásokat együttlétükkor alkalmazzák.
A testnek éppúgy szüksége van a gyönyörre, mint a táplálkozásra, egészen jogos tehát az utána való vágyakozás.
Viszont az a helyes, ha az élvezeteket nem viszik túlzásba, mérsékletre és meggondolásra van szükség, és tartózkodni kell az olyan cselekedetektől, amely hogy a szerelmet megszerezze az erény és vagyon rovására vezetne. Mindenképpen bizonyos erőfeszítéseket kell tenni és megfelelő eszközöket alkalmazni ennek az elérésére, mert az olyan ember, aki nem cselekszik semmit, nem küzd meg semmiért, hanem várja, hogy a "sült galamb a szájába repüljön", sohasem lesz boldog.
Milyen tudományokat és művészeteket ajánlatos tanulmányozni
Az embereknek tanulmányoznia kell a Káma-Szútrát, úgyszintén azokat a művészeteket és tudományokat, amelyek kapcsolatban állnak vele, egyidejűleg a erkölcsre és a vagyonszerzésre vonatkozókat is. Ajánlatos a fiatal leányoknak is megtanulni a Káma-Szútrát, a vele járó művészeteket és tudományokat, még azelőtt, mielőtt férjhez mennének. Ezt a tanulmányt férjük hozzájárulásával asszonykorukban sem árt folytatniuk.
Persze vannak olyan országok, ahol a nőknek minden tudománnyal való foglalkozás tiltott dolog, épp ezért nem szabad tanulmányozniuk a Káma-Szútrát sem.
De az író véleménye az, hogy ez az ellenvetés nem teljesen igaz, mivel a nők máris ismerik a Káma-Szútra gyakorlati részét. A tudósok is azt vallják, hogy e tankönyvben foglaltakra nem érdemes a nőket oktatni, mert úgysem értik meg a tankönyvek tanítását, de a gyakorlatot elsajátíthatják a gyakorlat viszont a tankönyvre épít.
Bőven akad példa arra, hogy némely tudomány gyakorlati része mindenki előtt ismeretes, de csak néhányan ismerik a törvényeket és szabályokat, amelyeken alapul. Például a lovászok és az elefántvezetők betaníthatják az állatokat, anélkül, hogy sejtelmük volna az idomítás tudományáról, pusztán gyakorlati módon, vagy hogy a legtávolesőbb vidékek lakói is engedelmeskednek az ország törvényeinek, megszokásból, és mert királyt tudnak maguk fölött, semmi más okból. És ismeretes az is, hogy bizonyos nők, például az uralkodók és miniszterek leányai, valamint a nyilvános nők, szerfelett jártasak és jól ismerik a szerelem tankönyveit.
Jó, ha minden nő megtanulja azt, ami a tankönyvben van, vagy legalábbis annak egy részét, és bizalmas barátnőjének vezetése mellett a gyakorlatot is elsajátítja. Egyedül kell tanulnia viszont azt a hatvannégy művészetet, amelyek ehhez a témakörhöz tartoznak. Oktatója lehet: férjnél lévő tejtestvére (dajkájának leánya), aki vele együtt nevelkedett, vagy egy bizalomra érdemes barátnő, de oktathatja anyai nagynénje, vagy egy öreg szolgálónő, vagy egy olyan asszony, aki azelőtt a családjuknál lakott, vagy saját nővére, akihez mindenkor bizalommal fordulhat. Természetesen ezek az oktatók csak akkor felelnek meg, ha már férjnél vannak.
A Káma-Szútrával, vagyis a szerelem művészetével összhangban szükség van a következő művészetek tanulmányozására
1. Ének.
2. Hangszereken való játék.
3. Tánc.
4. Az ének, a hangszeren való játék és a tánc egyidejű társítása.
Tanulmányozni kell
5. Az írást és rajzolást.
6. A tetoválást.
7. Az istenképek öltöztetését és díszítését falevelekkel és virágokkal.
8. Virágokból való ágyak s fekvőhelyek elrendezését vagy a virágok festői elszórását a földön.
9. A fogak, köntösök, haj, körmök és a test festését és színezését.
10. Színes üvegek elhelyezését a padlón.
11. Ágyak készítését és szőnyegek, vánkosok elrendezését.
12. A vízzel töltött üvegeken való zenélést.
13. A víz felfogását és gyűjtését a vízvezetékekben, ciszternákban és víztartókban.
14. A festést, elrendezést és díszítést.
15. Rózsafüzérek, nyakláncok, virág-girlandok (virágfüzér) és koszorúk készítését.
16. A turbán megkötését, kócsagforgók és virágcsokrok formálását és felillesztését.
17. Színi jelenetek előadását. Színművészeti gyakorlatokat.
18. Füldíszek összeállítását.
19. Illatszerek készítését.
20. Ékszerek és díszek ügyes elrendezését és a ruhák cicomázását.
21. A varázslatot és ráolvasást.
22. A kézügyességet.
23. A konyhaművészetet.
24. Édes és savanykás italoknak, befőtteknek és szeszkivonatoknak megfelelő illattal és színezéssel való elkészítését.
25. Ruha szabást és varrást.
26. Papagájok, virágok, forgók, szalagok, csokrok, labdák, szalagkötések készítését vászonból vagy fonalból.
27. Talányok, betűrejtvények, mondatokba rejtet szavak, szójátékok és találós kérdések megoldását.
28. Olyan játékot, mely versek ismétlésében áll: midőn egyik befejezte, a másiknak azonnal rá kell kezdenie, de úgy, hogy egy más verset mond, melynek első betűje ugyanaz kell hogy legyen, mint az előző vers utolsó betűje; aki elhibázza ezt, az veszített, és zálogot kell adnia, vagy elveszti betétjét.
29. Az arcjáték és utánzás művészetét.
30. Az olvasást, beleértve a szöveg éneklését és helyes hangsúlyozását.
31. Nehezen kiejthető mondatok gyakorlását. Ez különösen a nők és gyermekek szórakozására szolgál. Feladnak egy nehéz mondatot, amit sebesen ismételni kell, úgyhogy a szavak gyakran felcserélődnek vagy rosszul ejtetnek ki. (Nyelvtörők)
32. Kard- és botvívást, nyíllal s íjjal való gyakorlatokat.
33. Következtetések levonásának, az érvelésnek és következtetésnek művészetét.
34. Az asztalosmesterséget.
35. Az építészetet.
36. Az arany és ezüst pénzérmék, ékszerek és drágakövek ismeretét.
37. A vegytant és ásványtant.
38. Az ékszerek, drágakövek és gyöngyök színének ismeretét.
39. A bányák ismeretét.
40. A kertészetet; a fák és növények ápolását, koruk megállapítását és betegségeik gyógyítását.
41. Kakas-, fürj- és kosviadalok vezetését.
42. Papagájok és szajkók beszédre tanítását.
43. Illatos kenőcsöknek a testen való alkalmazását, a haj bedörzsölését illatszerekkel és hajfonást.
44. A titkos írásmódok ismeretét és a különbőz írásformákat.
45. A szavak kiforgatását beszéd közben. Ez többféleképpen történhet. Némelyek megváltoztatják szavak kezdetét és végét; mások oda nem való betűket illesztenek minden szótag közé stb.
46. Nyelvek és vidéki tájszólások ismeretét.
47. Virágkocsik díszítését.
48. Titokzatos ábrák rajzolását, igézetek és bűbájoskodások végzését, gonosz hatás ellen védő karperecek kötözését.
49. Elmegyakorlatokat, mint pl. olyan versek ki egészítése, melyeknek csak egy részét ismerjük, vagy egy-két-három sor pótlása, miután a többi sort találomra különböző versekből ragadtuk ki, úgyhogy az egész összefüggő értelmet nyerjen; vagy rendbe szedni, visszaállítani egy vers szavait, amelyeket rendetlenül összevissza írtak le, elválasztva a hangzókat vagy kihagyva belőlük; vagy versbe szedni, prózába foglalni a jelekkel vagy jelképekkel kifejezett mondásokat; és még sok hasonló.
50. Versek költését.
51. A szótárak és szógyűjtemények ismeretét.
52. A személyek külső megjelenésének elváltoztatását vagy álcázását.
53. A dolgok külső megjelenésének elváltoztatását, pl. elhitetni a gyapjúról, hogy selyem; közönséges és durva tárgyakról, hogy ritka és finom dolgok.
54. A különböző játékokat.
55. Azt a művészetet, mely a mások tulajdonának számunkra való megszerzésében áll a szerencsejáték, azaz kockajáték segítségével.
56. Fiatalos szórakozásokban való jártasságot.
57. A társaságbeli szokások ismeretét, az üdvözlések és bókok művészetét.
58. A háború és a hadviselés tudományának ismeretét stb.
59. A tornázást.
60. Valamely ember jellemének kiolvasását arcvonásaiból.
61. Versek hangsúlyozásának és előadásának művészetét.
62. Számtani szórakozásokat.
63. Művirágokkal való díszítést.
64. Szoboralakok és képmások készítését agyagból.
Azt a nyilvános nőt, akinek jó természete van, és vonzó egyéniségéhez még szépség is járul, valamint jártas az előbb felsorolt művészetekben, ganikának nevezik, amely előkelő, magasan képzett kéjnőt jelent. Az ilyen kéjnő férfitársaságban díszhelyen ülhet. Megbecsüli a király, az irodalmi műveltséggel rendelkezők, mindenki a kegyeit keresi, általános elismerés veszi körül. Ugyanez a helyzet egy királyleány vagy egy miniszter leányával is, ha a felsorolt ismereteket elsajátította. Ekkor biztosítja magának férje kitüntető ragaszkodását, minden más nőt megelőzve, még akkor is, ha ezer felesége volna rajta kívül. Ha elválik a férjétől, és osztályrésze szegénység lesz, akkor is könnyű szerrel élhet még idegen országban is, mivel számtalan művészetben jártas. Már az ismeretek maguk is nagy vonzerőt kölcsönöznek a nőnek, ha gyakorlásuk nem is lehetséges, csak megadott körülmények között. A férfi pedig, aki szintén ismeri e művészeteket, kellemes társalkodó partnere lesz a nőnek, és igen rövid idő alatt meghódítja a nők szívét, még rövid ismeretség után is.
Élet a házban (lakásban); a polgár mindennapi élete, társai és szórakozásai stb.
A tanult, művelt férfi, aki emellett még vagyonos is amely vagyont adományok, hódítás, kereskedelem, letét útján szerezte vagy örökölte (ez a négy vagyonszerzési lehetőség van a négy osztálynak megfelelően: papok, harcosok, kereskedők, szolgák) , lakást rendez be magának, és normális polgári életet él. Háza állhat a városban vagy faluban, és szomszédai jóravaló emberek. Otthona mellett, amelyet kert vesz körül, lehet folyó, tó, patak, és több helyiségből állhat. A belső lakosztályok a nőké. A külső lakosztály levegőjét illatosítják, benne szépen elrendezett hófehér takaróval borított ágy áll, virágfüzérekkel díszítve, felette mennyezet. Az ágyon két párna van, egy a fejnél, egy a lábnál. Ezen kívül még egy fekhely található a helyiségben, amelynek fejénél illatos éji kenőcsökkel, virágokkal, és egyéb kellemes illatot árasztó anyagokkal, szájillatosító kivonatokkal és citromhéjakkal megrakott asztalka található. A felsoroltakon kívül van még a helyiségben egy kis rajzállvány, egy pár könyv, és a falon elefántagyarra akasztva egy lant. Található itt még a padlón egy kör alakú ülés, egy játékokat tartalmazó doboz, egy kockázásra alkalmas asztal. A következő helyiségben vannak a madarak kalitkái, egy másik szoba pedig fonásra, fafaragásra és más hasonló időtöltésre szolgál. A kertben árnyas helyen párnázott hinta van felállítva; azonkívül virágzó futónövények, és egy pad, ahol pihenni lehet.
A polgár (grihasztha), miután reggel fölkelt, és elvégezte halaszthatatlan dolgait, megmossa fogát, mindennap megfürdik, másnaponként olajjal keni be testét, harmadnapnaponként valami habzószerrel dörzsöli be tagjait, minden negyedik napon megborotváltatja fejét és minden ötödik vagy tizedik napon szőrteleníti testének többi részét is. Gondoskodik hónalja s egyéb testrészei izzadságának eltüntetéséről is. Ezek után szemrevételezi magát a tükörben.
Naponta háromszor étkezik, reggel, délután és este, ahogy azt Csárájana előírja. Reggeli után a papagájokat és másfajta madarakat beszédre oktatja, ezután jön a kakas-, fürj- és kosviadal. Időt szakít a vándor tánc-társalkodó tanárra, valamint egyéb szórakozásra, mint pl. egy jó ebédért a társaságot mulattató, jólelkű kissé együgyű papra. E foglalatosságokat követi a déli pihenő. A déli pihenő után, elegánsan felöltözve, kicsinosítva, a délutánt barátaival tölti, mely összejövetel rendszerint énekléssel végződik. Amikor eljön az este, egy barátjával az előre feldíszített és illatosított szobában várakozik barátnőjére (akivel viszonyt folytat). De várakozás helyett közvetítőnőt is küldhet, vagy saját maga tesz a nőnél látogatást. Amikor a nővel találkozik, barátjával együtt szívélyesen üdvözlik, és vidám társalgással szórakoztatják. Ezzel vége a napnak.
Az istenek tiszteletére rendezett ünnepségek
Az ünnepnapon nagyobb társaság gyűlik össze a beszéd, az ékesszólás és a művészetek istennőjének, Szaraszvatínak templomában. Ilyenkor meghallgatják a városba érkezett énekeseket és művészeket, másnap pedig a jutalmak kiosztására kerül a sor. Ha a színészek szereplése tetszést aratott, azaz megnyerte a gyülekezet tetszését, maradásra bírják őket. A templomban összegyűlt társaság egyhangúlag dönt mindenben, minden időben. Kötelességüknek tartják, hogy a városba érkezett idegeneket megvendégeljék. Természetesen e szabályok minden ünnepségre vonatkoznak.
Társasági összejövetelek, ahol mindkét nemből találkoznak az ismerősök
Az összejöveteleken a társaság tagjai egyenlő korú, képességű, hajlamú és nevelésű férfiak, akiknek az ízlése és kedvtelései is hasonlóak, valamelyikük házában találkoznak, ahol kéjnők (vésják) is jelen vannak, hogy az időt kellemes csevegéssel töltsék. Szórakozásuk főleg az, hogy kiegészítik a verseket, melyeket mások csak félig szerkesztettek meg, valamint az, hogy a különböző művészetekben megmutassák tudásukat. A hasonló ízlésű szép nők akikben vonzerő és báj is van rabul ejthetik a férfiszíveket. A ganikákat igen nagy tisztelet övezi ezeken az összejöveteleken.
Ivással egybekötött összejövetelek
Az ivással összekötött összejövetelek alkalmával vagy a férfiak mennek a nők házába, vagy a nők a férfiak házába, azért, hogy igyanak. Ilyenkor különféle italokat szolgálnak fel, mint például a madhu (méhsör), a mairéja (fűszeres, borsos szeszesitalpárlat), a szurá (rum) és az ászava (likőr), miknek édes, kesernyés vagy savanykás íze van; valamint más italokat is, amelyeket különböző fák héjából, gyümölcsökből és vadnövények leveleiből készülnek.
Kirándulások
Reggel, miután a férfiak felöltöztek, kéjnők társaságában lóháton kirándulnak a kertekbe. Szolgáik követik őket. Itt kellemes szórakozásokkal töltik az időt, mint például fürj-, kakas- és kosviadalok. Minden alkalommal virágcsokorral térnek haza.
Melegben, nyáron, az egész társaság fürödni megy egy olyan vízhez, amelyet előzőleg minden kellemetlen vagy veszélyes állattól megtisztítottak, és minden oldalról kiköveztek.
Egyéb társas szórakozások
Társas szórakozások még: Éjszakánként kockázni. Holdas éjszakán sétálni. Tavaszi ünnepségeket rendezni. Mangóvirágokat és gyümölcsöket szedni. Lótuszrostokat enni. Pörkölt magokat rágni. Tavasszal kirándulásokat rendezni az erdőbe. Játszani és testgyakorlatokat folytatni a vízben. Egymást virágokkal díszíteni. A kadamba fa virágaival vívni és csatázni egymás ellen; és még számtalan egyéb szórakozás is van, amelyeket minden országban ismernek, de előfordulhat, hogy csak némely vidék jellegzetessége. Ezek a szórakozások és mulatságok állandóan szerepelnek a polgári társaságban.
A píthamarda olyan ember, akinek nincs vagyona, egyedül áll a világon, és minden vagyona a hátán hordott összecsukható szék (a mallika), néhány tégely habzó kenőcs és egy vörös köpeny. Vagyontalansága ellenére jó hírű vidékről való, és ügyes minden művészetben, ami miatt szívesen fogadják oktatónak akár a társaságokban, akár a kéjnők házában.
Az az ember, aki felélte vagyonát (a vita) ahhoz a polgárhoz hasonlít, akihez feleségével együtt csatlakozik. Megbecsülik mind a polgári társaságban, mind a nyilvános nőknél, ez utóbbiak támogatása jelenti számára megélhetésének fő forrását.
Szívesen látják társaságokban a csupán néhány művészetben jártas, de jó mulattató vidúsakát (nevetést fakasztó). Ők azok, akik elsimítják a civódásokat is a felek között.
Az a polgár, aki házat tart fenn, akit tisztelnek, és a saját osztályán belül jó viszonyban van ismerőseivel (ha azok érdemesek arra, hogy érintkezzék velük), és látogatásai örömet okoznak barátainak; szíves szolgálatokat tesz barátainak, akiket ezzel arra ösztönöz, hogy ők is lekötelezzenek másokat.
E tárgyra vonatkoznak a következő igazságok: "Az, aki társaságban mindenről tud beszélgetni, s eközben választékosan beszél, rendkívül tisztelik. A bölcs ember nem csatlakozik olyan társasághoz, amelyet mindenki megvet, nincsenek szabályai, és amelynek célja mások megrontása. De az okos ember, aki oly társasághoz tartozik, amely mindenkinek tetszik, és amelynek egyetlen célja az élvezet, a világ legnagyobb tiszteletét vívja ki."
Milyen nők alkalmasak kapcsolatra
A hindu felfogás szerint a társadalom négy alapvető osztályra tagolódik [a papok, a harcosok, a nemesek és a köznép (iparosok, kereskedők, gazdálkodók és szolgák)]. Ha a négy osztályhoz tartozó emberek a Kámát a törvényeknek megfelelően, házasságban, saját osztályukhoz tartozó szüzekkel gyakorolják, törvényes utódot hozhatnak létre, hírnevük sem szenved csorbát. A világban ez a szokás uralkodik. De tiltott a Káma minden olyan hölggyel, akiknek már volt másokkal viszonyuk, még akkor is, ha ugyanazon osztályba tartoznak.
Megengedett viszont a Káma gyakorlása alacsonyabb osztálybeli nőkkel, a kasztjukból kitaszítottakkal, és a kéjnőkkel, mivel ennek egyetlen célja csupán az élvezet.
A nemi élvezetre tehát a lányok, és a nyilvános nők (nájikák) alkalmasak, valamint azon nők, akikhez valamilyen különleges okból fordul a férfi még akkor is, ha másnak a felesége. Ezt a különleges okot a férfi többféleképpen magyarázza meg, mint például:
1. Ennek a nőnek már sok kapcsolata volt, ezért nyilvános nőnek tekinthetem, még ha egy magasabb kaszthoz tartozik is, tehát nem sértem meg a törvényt.
2. Ezt a nőt már mások is élvezték előttem, tehát nincs akadálya annak, hogy én is belépjek a sorba.
3. E nő férje igencsak befolyásos ember, és a nő uralkodik fölötte. A férj viszont barátja az én ellenségemnek. Ha viszonyt kezdek a nővel, a nő rábeszéli majd az urát, hogy szakítson ellenségemmel.
4. Ha viszonyom lesz ezzel a nővel, a nő ráveszi majd a férjét, aki jelen pillanatban ellenszenvesnek tart, hogy megkedveljen engem.
5. Ha viszonyunk lesz ezzel a nővel, elteszem láb alól a férjét, enyém lesz mérhetetlen gazdagsága, amely után annyira vágyom.
6. Ezzel a nővel kialakítandó kapcsolat számomra veszélytelen, viszont vagyonhoz juttat. Erre pedig igencsak szükségem van, hiszen alig van miből megélnem. Lehetőségem nyílik tehát vagyonát megszereznem, minden különösebb erőfeszítés nélkül.
7. Ez a nő esztelenül belém szeretett, és rendkívüli módon kíván engem, de ismeri gyenge pontjaimat is. Ha nem kezdek vele viszonyt, biztosan elmondaná mindenkinek hibáimat, hogy tönkre tegyen. De még az is elképzelhető, hogy valamilyen hazugságot találna ki, amelyből nehéz lenne tisztáznom magam. De még a férjét is ellenem ingerelheti, aki igencsak hatalmas ember, és teljesen a felesége uralkodik fölötte. Rábeszélheti arra is, hogy az ellenségemnek fogja pártját, de ezt megteheti ez a nő is.
8. Ennek a nőnek férje viszonyt folytatott asszonyaimmal, most hát megbosszulom, és elcsábítom én is az ő feleségeit.
9. A király rám parancsolt, hogy végezzek egy ellenségével. Ez az ember ennél a nőnél bújt meg. Most a nő segítségével megölhetném a király ellenségét.
10. Ez a nő igen nagy hatással van arra a lányra, akit szeretek. Segítségével közelébe kerülhetnék.
11. Ennek a nőnek lehetősége van arra, hogy megszerezzen nekem egy lányt, aki gazdag és szép, de akinek közelébe sem kerülhetek, mivel más férfi van az életében.
12. E nő férjének barátja nekem ellenségem. Féltékennyé teszem a férjet, felhívom a figyelmét arra, hogy az asszonynak és az ellenségemnek valami közük van egymáshoz. Ezzel biztos, hogy ellenségekké válnak.
A fent felsoroltak és a hozzájuk hasonló okokból lehet más feleségéhez fordulni, ez megengedett dolog, de mindenképpen csak különleges okok esetén, nem pedig pusztán testi vágy kielégítésére.
A nemi élvezetre alkalmas nőkhöz (nájikákhoz) tartozik még az olyan nő, aki egy miniszternek kitartottja, de az az özvegy is, aki más férfiakat is figyelmében részesít azon kívül, akit rendszeresen látogat. Ide tartoznak még a nyilvános nők lányai, és a szűz szolgálólányok. A szerzo a nájikák közül csak a leányt, a nyilvános nőt és az oly nőt, akihez különleges céllal fordul a férfi, ismeri el.
Vannak viszont olyan nők is, akiktől tartózkodni kell, akikkel nem ajánlatos nemi kapcsolatot teremteni. Távol kell tartania a férfinek magát: a leprásoktól; az elmebetegektől; a kasztjából kitaszítottaktól; olyanoktól, akik a rájuk bízott titkokat képtelenek megőrizni és elmondják másoknak; azoktól a nőktől, akik nyilvánosan kifejezik vágyukat a nemi közösülésre; a túlságosan fehér bőrű nőktől; a túlságosan sötét bőrű nőktől; a nem kellőképpen tisztálkodó nőktől. De tilos viszonyt folytatni közeli rokonnal, vagy akivel baráti viszonyban állnak; vezeklő életmódot folytatókkal, és végül, tanult bráhmannal (az olyan nő, aki a természet megszemélyesített erőit imádja és a lélekvándorlást tanítja) vagy a király feleségével.
Általában szabadon élvezhetők az olyan nők, akiknek már öt férfivel volt viszonyuk. Persze ez alól is kivételnek számítanak a rokonok, a tanult bráhmanok és a király feleségei.
Barátok lehetnek azok, akikkel gyermekkorban együtt játszottak, lekötelezettek, hasonló ízlésű és hajlamú egyének, volt iskolatársak, olyanok, akik ismeri titkainkat és hibáinkat, s akinek mi is ismerjük titkait és hibáit, dajkánk fia, azaz tejtestvérünk, valamint családunk régi barátainak fia.
Az igazi barátok azok, akik mindig igazat mondanak, és ez nem változik meg az idő múlásával sem, aki megingathatatlan, aki együtt ért terveinkkel, ne legyen irigy, ne tudják mások befolyásolni azaz eltántorítani, és a rábízott titkainkat megőrzi.
Csárájana szerint a polgár legyen jó viszonyban a mosodásokkal, a borbélyokkal, a tehénőrzőkkel, a virágárusokkal, a gyógy- és illatszerkereskedőkkel, a bétellevélárusokkal, a kocsmárosokkal, a kolduló szerzetesekkel, a píthamardákkal, vitákkal és vidusakákkal, valamint ezek feleségeivel is.
A bizalmas küldönc találékony és okos ember, aki fölismeri mások szándékát, valamint minden tettében meg tudja választani az alkalmas időt és helyet, nem félénk, talpraesett, őszinte, megbízható, és mindent gyorsan megold.
